Egy véletlen folytán sikerült mérni egy haldokló személy agyának aktivitását, és a mért agyhullámok azonosnak mutatkoztak az emlékek előhívása vagy meditáció során észlelhetőekkel.

Kisérleti stádiumban az atrófiás, időskori macula degenerációt a megmaradó természetes perifériás látás és a központi látást biztosító szubretinális implantátum együttesével lehet kompenzálni.

Egy állatkísérletes modellen végzett új vizsgálat alapján reményünk lehet arra, hogy előbb-utóbb vakcina állhat a rendelkezésünkre a rheumatoid arthritis megelőzésére.

Az arthrosis konzervatív kezelésében leggyakrabban fájdalomcsillapító és/vagy gyulladáscsökkentő szereket és porcprotektív készítményeket al­kalmazunk. Utóbbiak közül a nem denaturált II-es típusú kollagénről bebi­zonyosodott, hogy egyaránt képes befolyásolni a kórkép progressziójára jellemző immunológiai és direkt porckárosító eseményeket is. Az elmúlt hónapokban a fokozott tudományos érdeklődés jeleként számos közlemény látott napvilágot, mely e kollagéntípus effektivitását állatkísérletekben és humán vizsgálatokban is elemezte. Ezek közül kettő kerül a következőkben szemlézésre.

A hypertensio egyike a meghatározó fontosságú szív- és érrendszeri kockázati tényezőknek. Jelentőségét fokozza, hogy megfelelő kezeléssel eredménye­sen csökkenthetők és ezzel szignifikánsan mérsékelhetők az általa okozott célszervi károsodások, melyek kivédésében az angiotenzin II hatásának gát­lása különösen kedvező. Erre a klinikumban angiotenzin-konvertáz enzim gátlókat és az angiotenzin II 1-es típusú receptorának blokkolóit használ­juk. A szerzők e gyógyszercsoport prominens képviselőire, a telmisartanra és a valsartanra fókuszálva áttekintik a kísérleti tapasztalatokat, a klinikai vizsgálatok eredményeit és ezek alapján igyekeznek segítséget nyújtani a célszervi érintettség alapján az optimális terápiás választáshoz.

Egyes COVID-19 elleni vakcinák kapcsán beszédtéma lett az adenovírusok vektorként való – a sejtbe genetikai információt juttató – használata. Ez a technológia azonban nem új, évtizedek óta használják kiterjedten, többek között idegrendszeri folyamatok, lehetséges terápiák kutatására is.

Laboratóriumi körülmények között az agyszövetmintákhoz adott oxitocin helyreállította az agysejteknek az emlékezet és tanulás szempontjából alapvető jelentőségű „plaszticitását”.

Az életkor, a fizikai aktivitás, a testtömeg és bizonyos táplálékok fogyasz­tása négy olyan tényező, ami bizonyítottan befolyásolja a kardiovaszkulá­ris betegségek kialakulását. Ugyanerről a négy tényezőről azonban azt is tudjuk, hogy hatást gyakorolnak a bél mikrobiomjára. Lehetséges, hogy ezeknek a kardiovaszkuláris kockázati tényezőknek a hátterében a bél dysbiosisa a tényleges ható tényező? 

Egy nagy jelentőségű kísérletsorozatban sikerült megtalálni, milyen agyi molekuláris mechanizmus a felelős annak a sérülékeny kisebbségnek a kialakulásáért, akik az alkoholfogyasztók közül függővé válnak.

A férfiak és nők gyakran igen különbözőképp élik meg a fájdalmat, ezért nagyon fontos, hogy a kutatásokat mindkét nem képviselőinek bevonásával végezzék.